Úgy gondoltuk, hogy a nyírkai jóslatot és annak az egyik legnépszerűbb értelmezését mi is közzétesszük. Ez egy, a XIX. században talált felvidéki jóslat, mely igazolja a magyar történelmet és előre vetíti a Magyar Nemzet jövőjének egy lehetséges vízióját. A jóslat származásáról a cikk alján olvashatsz bővebben.

A teljes jóslatot itt olvashatod

 NYIRKAI JÓSLAT!

Még öt-hét!
A medvebocsot lépre csalják (1953. Kelet-német lázadás K-Berlinben)
És elverik rajta a port.

Még nyolc-kilenc!
A Duna két partján (1956. Magyar forradalom)
vérben úszik a hulló lomb,
És ösvények tapostatnak
a hanyatló nap palástján.

Nevet kiáltanak.
A nevén szólított Öreg tétovázik, (Nagy Imre)
De vállalja sorsát.
Ifjak ragadnak fegyvert, (1956.okt.-nov.)
nők és férfiak egyaránt.
Közel a győzelem

Ekkor megelevenednek az árnyékok. (1956.nov.4.)
Az igaz harcosnak kedvét szegik (Maléter Pál)
Az ügyet nyugattól-keletig elárulják. (Szabad Európa Rádió és USA hitegetése):
Szerencsés, ki időben kereket oldhat. (Tartsatok ki! Aztán cserbenhagytak.)
Nagy az érvágás! (Sok magyar disszidált.)

A Négy Folyó Városának Igaz Emberét (Győr lehet a 4 folyó városa:Duna,)
Kiejtik az ablakon. (Rába, Marcal, Rábca)
A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, (Rákosi Mátyás)
És a Vasmacskák Városának fattyát (Kádár János törvénytelen gyerek volt.)
teszik meg helytartónak.
Ő megöleti a Tétovázó Öreget. (Nagy Imre és fiatal magyarok kivégzése)
Az ifjúságon bosszút áll.

Sokáig uralkodik, és rontja a nemzetet.(Kádár János hosszú regnálása)
Jutalmazzák az elvtelenséget,
mindent pénzben mérnek.
A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon.
A gyerek nyűg. (Kádárista jelszó: Kicsi vagy kocsi.)

Még húsz-huszonegy!
A kétfarkú oroszlán elbődül, (1968.csehszlovák forradalom)
De ugrani nem mer.
A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. (Magyar híradósok és tankok is bevonultak)
A víg mosoly torz vigyorra változik.
Itthon a földművest már megtörték. (Tsz-esítés befejezése)

Még nevén a föld,
de cseléd sajátjában.
Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs (Enyhül a kommunista diktatúra)

Még negyven és néhány!
A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. (Horn Gyula)
Korábbi ellenfelek összefognak, (NSzK-NDK)
rést vágnak a kerítésen. (Közép-Európai piknik,magyar határzár )
Meglazítják a medvebocs láncát, (lebontása, németek egyesülése)
A kétfarkú oroszlán ketrecének láncát is. (Csehek elválnak szlovákoktól) Nem hálásak.
A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. (Kádár János megzavarodik)
Harsona jelzi a szabadság kezdetét.

A szürke marhát napos legelőre engedik. (Ú.n. rendszerváltás)
A csorda megszédül a szabadságtól. (Reformkommunizmus)
A barmok egymást öklelik
A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit (Német Miklós helyett MDF-kormány)

A Jóindulatú Beteg kerül az élre. (Antal József)
Mások intézkednek.
A földművestől elveszik örökét, (A hazug kárpótlás)
és dobra verik (Új nagybirtokok)
A senkiháziak vérszemet kapnak. (Külföldiek ingatlanvásárlásai)
Bitangok tékozolják a fényt. (Egy szűk réteg meggazdagodása)

Gyülekeznek a dögmadarak. (USA-beli vezető posztot betöltők)
A nagy tengert átrepüli (Atlanti óceánon át rendszeresen jönnek)
a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly.
Megérkezik a Kánya is – osztozkodni.
Megint terelgetik a népet. (Pártok hazudozása)
Hiteket erőltetnek. (Kereszténység helyett más politikai)
Szaporodnak a pénzért fennhangon imádkozók. (és vallási felekezetek)
Boldogasszonyunkat elfeledik,
buta lúddá tekerítik
Jaj pedig, ha Istenünk Asszonyi-fele
elfordul tőlünk, vagy mink őtőle!

A Régi Nagy Csata Városában
Ezek papjai dűlőre jutnak, (Keresztény egyházak)
És új lovat nyergelnek.
Összeesküsznek Isten Képmása ellen
A Könyörtelenség Hatalmasaival.

A galambnak álcázott Karvaly, és a kánya, (Szabadkőműves páholyvezetők)
Égig érő fára segítik a Kiskanászt. (Orbán Viktort hatalomra segítik)
Szívében király, álmaiban császár.
Szépen szól rondán cselekszik. (Kormányok eladósítják a hazát:)
Zsákja feneketlen. (de kormánytagok vagyona nő.)
Letaszítják- újra mászik! (Orbán Viktor)

A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak!

Még ötvenöt-hatvan! (2oo3-2oo8)
Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. (Magyarország a Natoban, EU-ban)
Az ő ingével- gatyájával tömítik a rést.
Messze jutnak a parttól,
már nem tud kiszállni.

A döglött sárkány kutyáit
a Koronázatlan Cár veszi pórázra. (Putyin)
A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják az élre. (Medgyesi Péter báb)
Saját táborából ütnek pártot ellene, (Gyurcsány – Hiller puccs)
Mert a Koronázatlan Cár úgy akarja.
Paprikajancsiból csinál vezért. (Gyurcsány Ferenc)

A nemzet tűri. – nem látja meg rajta
a rángató madzagokat.
A csellel hatalomra segített Paprikajancsi
pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.
Nyegle és buta.
A Kiskanász malmára hajtja a vizet (Orbán – Gyurcsány: rossz és )
Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. (rosszabb.) Itt tartunk most, itt van a jelen és innen van elvileg a MI jövőnk!

Nemes lovag-ősök fehér liliomán (Európai lovag királyok: I.Szt László,)
tipródik a nemzet. (I.Nagy Lajos Anjou lilioma)
A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.
A különb nem viszi sokra, mert irigylik.
Ki-ki rántja lefelé a másikat – az országot együtt. Erkölcsben, gazdaságban hátul
Lenézett népek mögött kullog a magyar! kullogunk az EU tagok közül

A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld! (Földért életjáradék,földeladások
2oo7-től korlátozás nélkül, idegenek betelepedése)

Még hatvan-hetven! (2oo7-)
A rátarti úr napszámért kunyerál.
Már mindent elkótyavetyéltek.

Csak alantas szolgálatok maradnak,
égbekiáltó árulások.
Lesznek, kik alattomos ellenséggel
fújnak egy követ.
Bevezetik a hét tevét,
hogy innen köpködhessen lángot,
a bikát nyergelő asszonyra.

Ebből viszály támad benn is, kinn is.
A Kost Áldozó (Ábrahámot közös ősüknek tartó zsidók)
két fia tovább marakodik (és arabok)
A tevék magyar hajcsárai
Manó bőrét húzzák Krisztus képére,
Hogy megtévesszék a népet,
és arannyá válthassák a félhold csillogását.

Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő
fiát segítik,
más magyarok meg a másikat.
Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az ország. (Háború, testvérharc)
A lángot vér oltja.

Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul
A szomszédok megmozdulnak,
de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is.
A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.
A haragosok megbocsátanak egymásnak,
az irigy örül más szerencséjének
A rátarti nem rázza a rongyot,
a közönyös siet segíteni.

Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja
a zenélő sivatagok tigrisét,És böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé
YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében.

A Jó Szomszédság Törvénye győzedelmeskedik

 

A nyírkai jóslat eredete

Az idézett rész a “Nyirkai jóslat”, ami 1947-48-ban “érkezett meg” a táltosokhoz. Ebben Magyarország akkori siralmas és kilátástalan állapota felől érdeklődtek, hogy mindez meddig tart. A felelet megdöbbentően jól írja le a régebbi, a mai és valószínűleg az elkövetkezendő részeket. A “még ennnyi és annyi” arra vonatkozik, hogy ennyi év múlva mi várható.
Ami már megtőrtént az a jobboldali megjegyzésekben olvasható. Ezt a jóslatot azzal a céllal tettem fel ide, hogy látható a jövő, de annak a megélési síkjai rajtunk múlnak.

Megfelelő spirituális tudás, szeretet, és tolerancia, az égi segítők imák általi segítségülhívása segíthet az optimális irányba fordítani az elkerülhetetlen tanulási folyamatot, amit a Magyarság – mint lélekcsalád -szellemi útjául már ezredévekkel ezelőtt meghatározott.

Hét táltos találkozott a nyirkai Hanyban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó ha ennyien vannak a “Nagy hívás”-hoz. Mert nagy SZELLEM-et  szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. “Nagy hívás” akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától.

A táltos asszonyok egyike “utaztatható” volt. Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánknak.

A “látó-halló” táltos asszony nekivetkőzött.A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt, és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzet, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt.

A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az az ő nyelvén szólalhasson.

LÁPKUMÁNJA táltos SZELLEMÉT idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először felszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét.

forrás: Máté Imre – Yotengrit c. könyve

Szólj hozzá Te is!

hozzászólás

About The Author
-