Miközben a Dalai Láma a magyarországi látogatásakor elsőként az általa a világ legfontosabb és legcsodálatosabb helyének, a Föld szív-csakrájának nevezett Pilis-hegységbe siet, India nagykövet asszonya pedig rendszeresen a Dobogókőhöz látogat “feltöltekezni”, a Szent Hegységtől mindössze fél órányi autóútra lévő Budapesten, és általában Magyarországon, az emberek többségének még mindig nincs fogalma arról, hogy milyen értékes helyre született.

Az ősi, romlatlan vallások követői szerint ugyanis a Föld szíve a Kárpát-medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában lévő csúcsnak a Dobogókő nevet. A Pilis-vidéke, a körülölelő Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött, mint ahogy az is tény, hogy a hegység csúcsai az égbolt fő csillagainak megfelelően helyezkednek el. Mindezek ellenőrzéséhez elég rátekinteni a térképre, vagy végigbarangolni a vidéket. A régi, elpusztított világ azonban kéretlenül is kezd újra feltámadni, előbukkanni a föld mélyéről. Évről évre több ezren, egyre többen gyűlnek össze feltöltődni a Pilis hegyei közé, ahol újra templomot állítanak maguknak az emberek.

Miről beszél a Pilis?

Talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentőségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevő, ezért az alábbiakban a kérdés legfontosabb csomópontjait és az eddigi legfőbb kutatási eredményeket foglaljuk össze, kiegészítve ezeket saját méréseink eredményeivel.

A Pilisnek már az elnevezése is igen “beszédes”! Éppúgy ott bujkál e névben a PóLuS -jelleg, az ősi szerelemvallásunkra utaló PáRoS működés vagy a fejtető és a kenyér szélének(!) régi magyar PiLiS elnevezése, mint az itt található szent helyeket őrző és működtető PáLoSoké.

Ha pedig a történetiség vonalán indulunk e név nyomába, gyorsan a messzi ősmúltban találjuk magunkat. Több forrás szinte egybehangzóan arról tudósít, hogy e név a jászokhoz köthető. Még izgalmasabb azonban az, hogy miként? A források szerint a jászok a jón nemzet egyik ága voltak, az ógörög megnevezés alapján pelazg fajták. A régi oklevelekben “jazig”, “jason” névalakban szerepelnek, míg az egyiptomiak “Palesta” néven említik őket, bizonyára Peles-Palos-Pilis királyukról! A Palesztína (filiszteusok) név is tőlük eredeztethető. /A XIV.-XV.századi okleveleink az Aba nemzetséghez tartozókat hol jászoknak, hol kunoknak, hol pedig filiszteusoknak nevezik!/ A görög hagyományban Palos (testvérével Napossal) a Héraklésztől(=Magóg) származó Szkűtész(!) fia. E név másik változata lehet az ugyancsak a görög hagyományban előforduló Péleus király, Akhilleusz apja, kinek lakhelye a Pélion-hegység, amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy az ókori görög világ Pilise, minthogy méréseink szerint valóban együtt pulzál a Pilissel! A hegység előterében jelentős számú kurgán található és erről a területről került elő a Dimini- és Szeszkló-kultúra leletanyaga, amelyet Sir Gordon Childe a Kárpát-medencéből a Földközi-tenger irányába kisugárzó műveltség emlékének tart (Bodrogkeresztúri, Vatyai, Bükki kultúra), s melynek további állomása Trója!


Trója

És ha már Trójánál tartunk (a trójai mondakör kiindulópontja egyébként épp Péleusz lakodalma!), idézzük meg Paris királyfit, akiről a hagyomány azt tartja, hogy Trója bukása után vesztes népével a Duna mellé vándorolt és itt egy várost alapított Sicambria néven. Itt laktak közel 4oo esztendeig, azután egy részük a Secuana (=Szajna) vidékére ment és ott alapított hazát. Sicambria, mint ismeretes, később Atilla városa! A Pilisben található mai földrajzi nevek közül a Szikáros és a Szikárosi-rét mutat ebbe az irányba, míg a Szajna régi Secuana neve a székelyek felé!

A jászok egy másik királya, akinek neve Jámon, Jámen vagy Jemen, illetve egyszerűbb névalakban Jám vagy Jón, Athén uralkodója lett és nagy birodalmat alapított. A jón gyarmatosítás idején az egyik király Jászó-Jázon népének egy részével benyomult a Fekete-tenger terébe (Argonauták története!). Itt Szarma fejedelem egykori birodalmába kerültek, s a Szarma-ta (=Szarma-féle) melléknevet kapták.

Visszatérve a Pilis, mint szent hely kérdéséhez, kezdjük az e szempontból talán legfontosabb sajátosságával: mint ahogy a Kárpát-medence, úgy a Pilis is a világ kicsiben. Már legalábbis ami a világban megnyilvánuló vallásalakulatokat és a hozzájuk kötődő szent helyeket illeti, de hisz épp ezekről szóltunk eddig is. Persze ez csak akkor okozhat igazán meglepetést, ha nem tudjuk, hogy a világ működésének épp ez a szervesség az egyik legfontosabb sajátossága, amely a Kárpát-medence és a magyarság esetén különösen hangsúlyos jelentőségű (ne feledjük, itt a mag képviseletéről van szó!).

Vegyük tehát sorba a szóba jövő vallásalakulatokat és a nekik megfelelő, méréseinkkel is hitelesített szent helyeket Pap Gábor: Pilis-szindróma című tanulmánya nyomán:

Táltosok: Pilisszentlélek – (kétpólusú működés) – Vöröskő. Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, de természetes úton, hegyi erődítményekkel.

Szeredások: Klastromkert – (kétpólusú működés) – Tüskéshegy. Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, mocsarakkal körbevéve.

Buddhizmus-Manicheizmus: Dobogókő – Három Forrás – (háromszor két pólus) – Holdvilág-árok-Bölcső-hegy,  Pilismarót-Hábod – Malomvölgy. Az ide tartozó szent helyek erődgyűrűk.

Hinduizmus: Tornyos-hegy /egy szentély-egy vár rendszer/ – (hárompólusú működés) – Prédikálószék /szárnyalakzatokban sorakoznak a védelmi építmények/ Fehér Szirtek /erődgyűrűk/

Hasonlóan, ahogy a Kárpát-medence esetén tettük, érdemes térképünkre felülről ránézve a formai analógiákat is számba venni. Az így elénk táruló látvány kettős természetű: beazonosíthatjuk szívként (a szív tetejénél található a Szent Mihály-hegy beszögellése a Duna kanyarulatával), mintegy formailag is megerősítve a szívcsakra működését, és beazonosíthatjuk egy hatalmas madárként, vagy még inkább kakasként (ekkor a fejét és a nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, farktollazata a szentendrei Duna-szakasz, lábai Pilisborosjenő, Piliscsaba és Pilisvörösvár irányában találhatók; Dobogókő környékén pedig megtalálhatjuk a Kakas-hegyet és messzebb a Madár-hegyet!).

A madár és a kakas az égbolton egyaránt a Halak téridő-tartományának keleti jelzőállata. A Halak pedig egyaránt jelzi a Krisztus földi életével kezdődő világkorszakot és élete példázatának legbenső lényegét: a szeretet általi teljes önfeláldozást. Ennek a szeretet-szerelemnek bolygói képviselője viszont a Vénusz, amit a szumír hagyományban Istar istennő képviselőjeként azonosítottak. Vénusz-Istar viszont épp a Halakban van erőben, ezzel segítve az előbb említett önfeláldozást. A Duna folyó korábbi neve azonban éppen Ister volt. Az Ister szónak az Astur hangalaki megfelelője viszont ősmitoszi Turul madarunkat idézi meg krónikáink tanúbizonysága szerint (Astur-féle madár).

forrás:Born Gergely

Szólj hozzá Te is!

hozzászólás

About The Author
-