Létezik egy egységes, az egész Földet behálózó kultúra, egy ősi nép, többmillió éves múlttal. Keze nyomát átépített hegyek jelzik világszerte, összefüggésben a felszín alatti szénrétegekkel. Ősi nyelvének lenyomata megtalálható gyakorlatilag minden mai modern nyelvben. Ez a nép a magyar, és a bizonyítékokért nem kell messzebbre mennünk a Bakonynál.

Földünk telis-tele van célszerűen, szigorú szabályok szerint átépített hegyekkel. Egyvonalban állnak, oldalaik azonos szögűek, kelet-délkeleti tájolásúak, és szoros összefüggésben vannak a felszín alatti szénmezők elhelyezkedésével. Céljukra az ősi magyar nyelvet kutatva derül fény: alkalmasak a vizek mélyrétegekbe vezetésére, metángáz termelésre, és nem utolsó sorban világszinten működő kommunikációra. Mindez a 18 ezer évenként bekövetkező eljegesedések túléléséhez, a kultúra és tudás továbbviteléhez szükséges.

Hogy ki és mikor “követte el” ezt a hatalmas táj-átformálást? Az István-király előtti ősmagyarság, ER népe, a tarsolyosok. Akiket szent királyunk a keresztény világba való betagozódással egyidőben (és annak feltételeként) gyakorlatilag egyik napról a másikra kiirtott.

Ezekre a meghökkentő információkra a Hatodik pecsét című könyv mutat rá. A könyv annak a Jásdi Kiss Imrének az írása, aki Bakony-béli szülőhelye, Jásd nevének eredetét kutatva figyelt föl a magyar nép történelmének, és ősi, rovásírásos nyelvének tudatos meghamisítására. E tudás eltüntetése mind a mai napig tart, legfrissebb eseménye éppen a kolontári vörösiszap-tároló – bizony – fölrobbantása. Mert hogy ott nem baleset történt, azt az ügy “kivizsgálására” létrehozott parlamenti bizottság számára készített, Dr. Kozéky László fizikus által írott szakértői jelentés is tartalmazza (9:30-tól). Még akkor is, ha végül ezt a jelentést a bizottsági állásfoglalásból egyszerűen kihagyták.

jki-konyv

Jásdi érdekfeszítő könyve a nyelvünkben található szógyökök elemzésével jut arra a következtetésre, hogy a magyarság mintegy 65 millió éve él Földünkön. Még akkor is, ha ezt a hivatalos történelem-oktatásban sehol nem találhatjuk meg. Egy nyelv elemzéséből, alapszavainak és nyelvtani szabályainak feltérképezéséből lényegesen pontosabb következtetések vonhatóak le a múlttal kapcsolatosan, mint azt általában gondoljuk. E módszer ugyanis gyakorlatilag tévedhetetlenül mutatja a változások irányát, az egyes nyelvek egymásra gyakorolt hatásán keresztül pedig a kultúra és az információk terjedését. Ahogyan azt is, hogy melyik nyelv szolgálhatott alapul a múltban a később kialakult nyelveknek. Még akkor is jó eszköznek bizonyul ehhez a nyelv, ha utólag szeretnének belőle kisebb-nagyobb időszakokat eltüntetni vagy megváltoztatni.

A Bakonyban található helyiségnevek, az egyes hegyek nevei, vagy épp legnagyobb folyónk, a Duna ősi neve (Ister) pedig mind-mind arra mutat, hogy a mai világunkat egykor, sőt, Jásdi szerint minden egyes jégkorszakot követően az ősi magyarság népesítette be újra és újra. Egykori ősmagyar törzseink szétvándorlásából származik az Inka birodalom, a közel- és távol-keleti népek, ahogyan Amerika, a mai Németország, vagy épp Japán. A magyarázat az ősi rovásírásban található, abból is a legrégebbi változatban, a körrovásban.

A megfelelően értelmezett körrovás magyarázatot ad olyan ma is létező szavakra és kifejezésekre, mint amilyen a Biblia, a Stone-henge, az Ural-hegység, de a modern kori államok egy jelentős csoportjának a nevére is. Hogy melyekben tűnnek föl az ősmagyar szógyökök? Amerika, Európa, Germánia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Japán, Ausztria, Mezopotámia, de fölbukkannak nyelvi emlékeink olyan népcsoportok elnevezéseiben is, mint a már említett inkák, a kabarok, a suárok és a palesztinok. Ahogy nyelvünk arra is magyarázatot ad, miért hívjuk – nemcsak Magyarországon, de a latin nyelvekben is – Krisztusnak Jézust, Bar-nak a nyomást, honnan ered az Amazonas egykori neve (a ma már eltűnt/eltüntetett Ene), a tudóst vagy mestert jelentő magiszter, az energia, vagy épp a modernkorinak gondolt robot.

A szerző kutatásai kirajzolják előttünk őseink sokmillió éves tudását: hogyan lehet a Föld magjára, és a közelében lévő széntelepekre vezetett vízzel metángázt termelni, és megoldani az energiaellátást. Még olyan szélsőséges időszakokban is, mint amilyen az eljegesedések kora.

A Hatodik pecsét lebilincselő írás. Minden mondatával eddig szerzett tudásunk átértékelésére, vagy méginkább elfelejtésére buzdít. Ha elfogadjuk Jásdi Kiss Imre meghívását erre a szellemi kalandra, olyan kép rajzolódik ki előttünk, amely nemcsak megdöbbentő, de lehetőséget ad a múltbéli és jelenkori gazdasági és hatalmi törekvések átlátásához is. A könyv szinte letehetetlen. Nélkülözhetetlen kelléke magyarságunk megértésének, múltunk és ezzel jövőnk feltárásának. Hogy összeesküvés-elmélet szagú? Na és. Az, hogy elfordítjuk a fejünket, még nem jelenti azt, hogy nincs háttérhatalom. Az írás érvelése előtt akkor is kénytelen meghajolni az olvasó, ha nem szereti ezt a mára nem véletlenül elkoptatott fogalmat. Hiszen a nyelv mint az ősiség kutatásának legkevésbé manipulálható része kérlelhetetlen.

NÉHÁNY ŐSI MAGYAR SZÓGYÖK, JELENTÉSÜK, ÉS MAI JELENLÉTÜK

LÁY – látás (oroszlán – URU-S-LÁY, Lay-vonalak)

URU – tudás (URal, kengURU, tURUl, tÚRó, TaURUs, Európa – E-URU-PAN, DinoszaURUsz)

PAN – nap (Európa – E-URU-PAN, Espan, NipPON, PANnónia)

uru-pan

Az URU-PAN pecsétrovás “N”-je egy fordított főníciai “e” betű. A képben “e”-ként URU elé kerülve eURU sort alkot. A PAN-ból megmaradt “PA” az URU mögé kerül, ezzel előáll eURUPA, vagyis Európa nevének magyarázata. A körrováson az olvasás helyének kezdete változik, így jöhet létre belőle az eredeti jelentésétől különböző szó. Az egyes hangok jelölésének változása a rovásírás betűinek a főníciai írásmódtól eltérő formájában keresendő! A könyvben a szerző több tucat meggyőző példát hoz e változásokra, és az azokból születő új értelmekre, elnevezésekre.

gea-er-manyGEA az ősmagyarban a Földet jelenti. ER a magyar nép ősi neve. A MÁNY a mányolást, a csinálást jelentette a régmúltban. Ezt jelentette a mára eltűnt TIKMÁNY, tojás szó is, melyet a tyúk (tik) mányolt. A körrovásra írt szavak az elhelyezkedésük függvényében viszonyrendszereket fejeztek ki. A pecsét eredeti jelentése az, hogy Geát ER-ek Mányolták Nyugat-Európában is! Ma Németország neve ez, vagyis GERMANY.

A Felsorolás korántsem teljes, de aki érdeklődik a téma iránt, és szeretne többet megtudni a modernkori világ sehol sem szellőztetett gyökereiről, itt megrendelheti a könyvet  a szerzőtől.

forrás: egyseg.org

Szólj hozzá Te is!

hozzászólás

About The Author
-