Nagyobbá válik a meditálók agya szemben a nem meditálókéval. A Harvard, a Yale és a MIT kutatói megtalálták első bizonyítékát annak, hogy az agy fizikai struktúráját megváltoztatja a meditáció. Az agyat vizsgálva kiderítették, hogy annak bizonyos területei, úgy mint a figyelem és az érzékelés feldolgozás bemeneti oldaláért felelős területeknek a megvastagodásával dicsekedhetnek a gyakorlott meditálók.

A szürkeállomány egy részében történt megvastagodás az idősebb meditálóknál sokkal hangsúlyosabb, mint a fiatalabbaknál, mindez azért érdekes, mert a kéregállomány a korral épp elvékonyodni szokott. Ez arra enged következtetni, hogy a meditáció a felnőtteknél elősegíti a kéreg formálhatóságát a tudatossági és az érzelmi feldolgozás területein, mondta Sara Lazar a Harvard Medical School kutatás vezetője. Ezek az eredmények egybecsengenek a korábban már zenészeknél és zsonglőröknél megismertekkel. Azaz, hogy a zenészek agya a zenéért felelős területen a zsonglőrök agya pedig a motoros működésért felelős területeknél vastagodott meg. Mindez azt jelenti, hogy a felnőtt agy struktúrája ismételt gyakorlás hatására meg tud változni.

Lazarék kutatásukban húsz meditáló és tizenöt nem meditáló ember agyát hasonlították össze. Megjegyzendő, hogy a sikeres meditálók megszokták a nem gondolkodást és azt, hogy a dolgokat ne bonyolítsák az elméjükben.

A vizsgálat résztvevői átlagosan negyven percet meditáltak naponta, némelyek csupán egy év óta, mások évtizedek óta. A meditáció mélységét a lélegzetvétel lassulásával mérték. Kiderült, hogy azoknak változott leginkább az agya, akik a legmélyebbre jutottak a meditációban. Lazar összegzése szerint ebből az következik, hogy az agy szerkezete a meditáció következtében változott meg, nem pedig azért mert magának az agy szerkezetnek vastagsága vezetett el a meditációhoz.

Sara Lazar maga, tíz éve kezdett el meditálni, mostanában heti háromszor végez befelé forduló meditációt. Eleinte nem volt biztos benne, hogy működni fog, ám állítja, hogy határozottan előnyös változásokat tapasztalt. Csökkent a stressz szintje, több lett a tiszta gondolata, és a nehéz helyzetekben szükséges koncentráló képessége is javult.

Csapongó gondolatok féken tartása

A meditáció bárhol, bármikor gyakorolható. Azok, akik meditálnak, hamar rájönnek, hogy a fejükben lejátszódó gondolatok folytonos áramlásában nagyon kevés lényegi rész van csupán. Lazar ezt a következőképp kommentálja, a cél nem az, hogy kiürítsük a fejünket hanem, hogy ne ragadjunk le az össze-vissza cikázó gondolatoknál. Például egy fontos határidő esetén az emberek azon aggódnak, hogy nem fogják tudni azt tartani vagy, hogy a végeredmény fog-e tetszeni a főnöknek.

Az ember meg tudja magát őrjíteni a haszontalan „mi lesz ha” hozzáállással. Azonban ha a jelen pillanatra fókuszálunk, arra, hogy mit kell tenni és épp most mi történik, akkor a stressz jelentős része elpárolog. A gátló érzések átváltoznak motiváló érzésekké. A vizsgálatokból kiderült az is, hogy nem túl nagy a szürkeállomány vastagodás csupán négy-nyolcezred inchnyi. Azonban ez arányban áll azzal, hogy a személy mióta végzi a meditációt, és azzal is, hogy milyen intenzíven végzi azt.

Természetesen számos alapkérdés vár még megválaszolásra, például, hogy mi okozza a megvastagodást vagy, hogy a meditáció következtében vajon több agysejt kapcsolódás jön-e létre és több vér ér keletkezik-e, illetve, hogy a megvastagodott agy miként befolyásolja a mindennapi magatartást. De kérdés az is, hogy a meditáció elősegíti-e a megnövekedett kommunikációt az agy érzelmi és intellektuális része között.

Ezen kérdések megválaszolásához szélesebb körű vizsgálatokra is szükség lesz, de már az eddigi eredmények is igen bátorítóak, mondta Lazar. A kutatás vezetője hozzátette, hogy több embert fognak majd a vizsgálatokba bevonni és többszörös vizsgálatnak alávetni.  A kutatásba bevont alanyoknak meg kell majd vizsgálni az agyát a meditáció megtanulása előtt és azt követően is. Lazar kutató csoportja tervei szerint elkövetkező vizsgálataik során fény derülhet a vastagodás funkciójára, és hogy ez miként befolyásolja az érzelmeket és az értelmet a tudatosság és az ítélőképesség tekintetében.

Lassuló öregedés?

Mivel a fentiekben említett befelé figyelő meditáció ellensúlyozza az agy felszínének természetes vékonyodását, jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek szerepe lehet-e az öregedés lassításában esetleg annak visszafordításában.

Lazar óvatos válasza szerint eredményeikből az derül ki, hogy az agy egy piciny területének lassabb kéreg vékonyodása feltételezheti, hogy a meditáció segíthet az agy némely területe öregedésének lassulásában. Fontos felidézni, teszi hozzá a tudós, hogy a szerzetesek és yogik ugyanazon betegségektől szenvednek, mint a legtöbb ember. Ők is megöregednek és meghalnak. Azonban megnövekedett kapacitású figyelemnek és memóriának örvendenek.

forrás: Harvard gazette / fordította: Tallián Hédi

Szólj hozzá Te is!

hozzászólás

About The Author
-