Környezetünk megóvására immár az építészek is figyelnek: újrahasznosítható anyagokban, önellátó épületekben gondolkodnak. Íme a világ hét legzöldebb építészeti alkotása. Az ökooptimizmus jegyében épült zöldlistás csodák között is a legnagyobb a Zira-sziget. A Kaszpi-tengernél épült zéróenergiás szállodakomplexum a fenntartható fejlődés tökéletes példája.

A Kaszpi-tengerbe merített hőszivattyúk segítségével melegítik fel, illetve hűtik le a sziget épületeit, s be-épített napkollektorokkal állítják elő a meleg vizet.

A homlokzatokra és az épületek tetőire helyezett napelemek természetesen áramot is termelnek. Egy dániai székhelyű építészeti cég álmodta meg a szén-dioxid-semleges sziget tervét, ami Azerbajdzsán hegycsúcsait formázza meg. A lakó- és közösségi helyek mellett a központi völgyben található golfpályához tartozó háromszáz magánvillát foglal magába.

A kínai Shenzen energiaház is a zöld építészet csodás alkotása. A hatalmas felhőkarcoló homlokzatát úgy építették meg, hogy az árnyékba borítja az épületet, így megvédve a túlmelegedéstől. Az eredmény egy energiaszegény építmény, mely természetes módon hűt, mindenféle légkondi­cionálás nélkül.

Tajvanban két folyó deltája között épült fel az ázsiai környezetvédők egyik kedvenc zarándokhelye, a Hualien Szálloda, egy korábbi gyár területén.

Mivel a napenergiás fűtésen kívül a luxushotel zöld tetői is jelentősen besegítenek a hőnövekedés szabályozásába, az épület energiafelhasználása szinte minimálisra csökken.

A környezetre ma már példaértékűen odafigyelő kínai építészek leleményességét dicséri a Pearl-River-torony is. A remekmű mintapéldája a legújabb zöld technológiák és a mérnök szakma legfrissebb fejlesztéseit ötvöző ökodizájnnak. A 309 méter magas torony területén ugyanis teljes egészében a szélenergia teremti meg a kényelmes élet és működés feltételeit.

Szaúd-Arábiában a KAFD Konferencia Központ az az épület, amelynek terve rengeteg innovatív stratégia együttes felhasználásából született. Egy kerítés övezi, amely megjelöli azokat a részeket, amelyek a leginkább fogékonyak az erős napsugárzásra. A szellőztetőrendszerének része egy „napkémény”, amely a napenergiát ahhoz is használja, hogy a levegő cirkulálni tudjon az épületben.

Szingapúrban 2007-ben kezdték kiépíteni a Beach Roadot, és két év múlva készül el teljesen az egész háztömbnyi helyet elfoglaló épület, mely az ökokerület részeként „a város a kertben” elképzeléshez kapcsolódik.

Az ötlet egy 150 ezer négyzetkilométeres kerület létrehozása buja növényzettel és égbe nyúló kertekkel. A svédek büszkesége, a Grontmij-űrkapszula Stockholm központjában épül.

A napsütötte építmény 30 százalékát fényérzékeny film borítja, így elég energiát termel ahhoz, hogy a szerkezet lebegni tudjon, és hozzávetőleg 235 ház energiaszükségletét is ellátja.

Az eredeti cikk az EnergiaCentrum oldalán olvasható.

Szólj hozzá Te is!

hozzászólás

About The Author
-