100 km-re vagyok San Francisco-tól és rengeteg zöldterületen jártam már, de a Monterey Peninsula olyan, mintha a Jurassic Park következõ részének forgatási helyszíne lenne. A tengerparttól két percre az Asilomar nevû konferencia központban vagyunk többszázan elszállásolva, szinte mindenki aki most itt van, az 5 napos Eckhart Tolle elvonulásra érkezett. Azt feltételeztem, hogy egy ilyen nyugodt környezetben egyszerûbb lesz az elmémet elcsendesíteni, de arra nem számítottam, hogy ez bármilyen erõlködés nélkül, ösztönösen tudja adni magát.

Mióta leszálltam a géprõl Los Angeles-ben, minden szemkontaktusom egy mosolyt eredményezett mindkét fél részérõl, és talán ebben az elsõ 3 napban ez a legfontosabb tapasztalat, amit haza szeretnék vinni.  Nehéz lenne bármilyen negatívumot mondani és bár nem kutatok utána, azt hiszem nem is tudnék találni, Eckhart Tolle és felesége Kim Eng, 5 napon át tart nekünk elõadásokat, közös meditációt és jógát, állítólag 10 év óta ez az elsõ ilyen elvonulás.

A harc nélkülisége az életnek lenyûgözõ egy ilyen környezetben, elsõ nap még voltak akik befoglalták a székeket az elõadásokon, hogy a következõn is minél közelebb ülhessenek, de amikor a spiritualítás hiányára rámutattak a szervezõk egy ilyen hozzáállásban, a nagy nevetés után mindenki megértette.  A reggeli/ebéd/vacsora szintén rotációba küldi az embereket, mindig másokkal ülök és beszélgetek, (érdekes lesz a mai elsõ “silent dinner”..) sokan jöttek Európából, persze fõleg amerikaiak vannak,  de találkoztam ma egy magyar nõvel is, bár õ Austinban él, nem Magyarországról repült.

Mivel évek óta követem az Eckhart Tolle TV videóit, (ma pont az ETTV kitalálójával ebédeltem, és nem, nem Eckhart Tolle volt az) elsõsorban az érdekelt, hogy milyen élõben látni és érezni Eckhart jelenlétét.  Errõl szavakban nem nagyon tudok beszámolni, Eckhart analógiáját használva, olyan lenne mint a mézrõl magyarázni valakinek, aki soha nem kóstolta. És amikor végül megkóstolta, õ sem tudja másnak elmondani. Csodálatos élmény ennyi hasonló (nem-)gondolkodású emberrel együtt lenni és bár mára Eckhart hangja szinte teljesen elment (nekem az orrom folyik, valószínûleg a nagy széltõl ami fújja a homokot, de az ember akkor is megnézi a naplementét a tengerparton) ez senkit nem zavart, végülis csak meg kellett cserélni a programot, így ma tartotta a közös meditációt.

photo

Persze még berekedve is tudott mondani dolgokat, amikért az ember egy évig kutathat spirituális tanok között, és ami sokszor annyira profán és egyszerû, és annyira az orrunk elõtt van, de mégis Eckhart Tolle az, aki emlékeztet rá minket.

Számomra a legfontosabb tanúlság eddig, hogy bár itt valóban olyanok vagyunk, mint egy nagy család, akik megértik egymást és képesek felülemelkedni bármilyen akadályon vagy megpróbáltatáson, sokkal fontosabb, hogy ebbe a családba mindannyian beletartozunk, még azok is akik soha életükben nem foglalkoztak spiritualítással, ez a fajta életfelfogás mindenkinek kijár és azt hiszem én egy mosollyal kezdem ennek közvetítését mindenki irányába, de nem csak most, hanem akkor is, amikor visszatérek budapestre.

szerző: Bergmann Péter / We Plants Are Happy Plants

Szólj hozzá Te is!

hozzászólás

About The Author
-